Új influenza elleni védőoltás: gyakori kérdések

Az őszi, megfázásos időszak kezdete óta talán a leggyakoribb kérdés, amivel gyógyszerészként találkozom, az (új) influenza elleni védőoltás. Szükséges-e vagy sem? Nem veszélyes-e terhesség, szoptatás alatt? Kisgyermekek hány éves kortól kaphatják? Hogyan védjük a csecsemőket?

Mi a védőoltás?

Fertőzés kialakulása esetén a szervezet kétféle módon küzd meg egy kórokozóval. Először az ún. nem specifikus immunválasz indul be. Ez kórokoztól függetlenül mindig egyforma, szerepe van benne pl. a bőrnek, nyálkahártyáknak, bélflórának, nem specifikus immunsejteknek, különböző fehérjéknek. Immunrendszerünk erősítésekor ebben a nem specifikus folyamatban részt vevő sejteket, szerveket erősítjük. A vitaminhiány, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód mind-mind gyengíti az emberi szervezet védekezését a fertőzések ellen. Az egészséges életmód pedig erősíti a szervezet védekező rendszerét. Ez nem feltétlenül elég a fertőzések kivédésére, azonban segít a gyorsabb gyógyulásban.

Az immunválasz másik típusa a specifikus immunválasz. Ilyenkor az immunrendszer olyan ellenanyagokat termel, amelyek az adott kórokozót a legeredményesebben pusztítják el. Közben az ún. memóriasejtek meg is jegyzik, hogy milyen kórokozó volt ez, és mi volt ellene a leghatékonyabb ellenanyag, így a következő találkozáskor már azonnal fel tud lépni az immunrendszer a kórokozó ellen. Ez az oka annak, hogy egyes fertőző betegségeket csak egyszer lehet elkapni, mivel következő alkalommal már nincs esélye a kórokozónak elszaporodni és betegséget okozni. Ez az immunitás hozható létre a védőoltásokkal mesterséges módon. Ilyenkor elölt vagy alaposan legyengített kórokozót juttatnak a szervezetbe, így az immunrendszernek lehetősége van felkészülni az élő kórokozóval való, élesben történő talákozásra.

Az oltás hatására kialakuló immunválasz mértéke az egyéni érzékenységtől függ, ezért nem ismerünk 100%-ban hatásos védőoltásokat. Az oltottak bizonyos százalékában az oltás ellenére kialakul a betegség, de általában enyhébb lefolyású lesz. Az új influenza elleni oltás például 100-ból csak 70-80 megbetegedést véd ki. Azonban a vizsgálati eredmények alapján hatásos a betegség súlyos lefolyásának, a kórházi kezelésnek és a halálozásnak a kivédésére is.

A fertőző betegségek természetes átvészelése általában erős védettséget nyújt. Azonban a fertőző betegségeknek lehet súlyos a lefolyása, előfordulhatnak komplikációk, szövődmények, sőt akár halálozás is. Az oltások kockázata jóval kisebb, a legtöbb nem kívánt esemény az oltási betegség kategóriájába esik, ami csupán átmeneti, enyhe kellemetlenséggel jár (pl. az MMR oltóanyagban lévő élő, gyengít) eket idéz elő az oltott személyben). A gyorsan változó kórokozók, mint pl. az influenza vírusok esetén pedig a védettség, amelyet a fertőzés átvészelése okoz, csak rövid ideig tart.

Mire jó az új influenza (H1N1) elleni védőoltás?

Az új influenza vírust, ugyanúgy, mint a hagyományos influenza vírust, bárki elkaphatja, függetlenül az életkorától, nemétől. Mivel új típusú vírusról van szó, ezért senkinek sincs védettsége ellene. Szövődmények is előfordulhatnak bárkinél. A legveszélyeztetettebb csoportok a gyermekek, a krónikus betegségben szenvedők, várandós kismamák és az egészségügyi intézményekben dolgozók. Zárt közösségekben a vírus gyorsabban terjedhet, ezért veszélyeztetettek az iskolába, óvodába, bölcsődébe járó gyermekek is.

Az influenza megelőzésére a jelenleg rendelkezésünkre álló módszerek közül a védőoltás a leghatékonyabb. A klinikai vizsgálatok és az eddigi tapasztalatok szerint az új influenza elleni vakcina lehetséges mellékhatásai (bőrpír, enyhe végtagfájdalom, enyhe fejfájás) sokkal ritkábban fordulnak elő, mint az influenza megbetegedés során kialakuló lehetséges súlyos szövődmények (tüdőgyulladás, légzési nehézségek). Az új influenza elleni védőoltás alkalmazását valamennyi mértékadó nemzetközi szakmai szervezet ajánlja.

A védettség az oltást beadását követő 2 héten belül fejlődik ki és több hónapig tart.

Új influenza oltás és terhesség

A várandósok a leginkább veszélyeztetett csoportok közé tartoznak: az eddigi nemzetközi vizsgálati eredmények szerint várandós nők esetén 4-7-szer gyakrabban fordul elő súlyos lefolyás, szövődmények és kórházi kezelés. Az influenza vírus a vérben többnyire nincs jelen, a méhlepényen is csak ritkán jut át, ezért közvetlen hatása a magzatra általában nincsen. Azonban az influenza megbetegedés egyik alapvető tünete, a magas láz veszélyes magzatra is, pl. idegcsőzáródási rendellenességet okozhat az első trimeszterben, koraszülést az utolsóban. Károsíthatja a magzatot az anya súlyos lefolyású influenzája, az egész szervezetre kiterjedő gyulladásos válasz és keringési zavar.

A várandós nők számára kifejezetten ajánlott az influenza elleni védőoltás, és térítésmentesen kérhetik a háziorvosuktól. Nincs ellenjavallata a várandósság alatti oltásnak, mivel a vakcina elölt vírusokat tartalmaz, és a szezonális influenza elleni vakcinák sokéves tapasztalatai alapján sem találták a magzatra ártalmasnak. Az influenza elleni oltás elsődleges célja az anyai halálozás, illetve a súlyos kimenetelű anyai és magzati szövődmények megelőzése. A terhes nők számára fontos, hogy mind az új, mind a szezonális influenza elleni oltást megkapják.

A védőoltás beadása a terhesség második és harmadik harmadában javasolt, az első harmadban a kismamát a környezetében élők beoltásával, a fertőzés átadásának elkerülésével lehet megóvni. Kivételt jelent, ha a várandós nő krónikus betegségben szenved, vagy fertőzésnek fokozottan kitett területen dolgozik (pl. egészségügy, óvoda), ebben az esetben már az első harmadban javasolt az oltás. A várandósok oltásához csak elölt kórokozót lehet használni, élő, legyengített kórokozó adása tilos. A magyar oltóanyag ilyen elölt kórokozókat tartalmaz, és az egyedi tisztítási eljárának köszönhetően a legkevesebb olyan anyagot tartalmazza, amely felelős lehet a mellékhatások kialakulásáért.

A szezonális és az új influenza elleni védőoltás beadható ugyanazon a napon, de két külön helyre kell beadni (például az egyiket a bal, másikat a jobb karba). Más oltás egyidejű beadása nem javasolt.

A várandósok fokozott veszélyeztetése miatt javasolt, hogy mindazok, akik egy éven belül gyermekvállalásra készülnek, hogy mielőbb kapják meg a védőoltást.

Új influenza oltás és szoptatás

Szoptatás ideje alatt a védőoltás beadható, sőt a 12 hónap alatti csecsemők védelmére a környezetükben élők beoltása javasolt. A védőoltás után az anyai szervezet által termelt ellenanyagok bejutnak a csecsemő szervezetébe is az anyatejen keresztül, így a baba is védettebbé válik a fertőzéssel szemben.

Új influenza oltás kisgyermekeknél

A gyermekek szintén a veszélyeztetettek közé tartoznak, amit súlyosbít az is, hogy a fertőzések zárt közösségekben (bölcsőde, óvoda) könnyebben és gyorsabban terjednek. A kisgyermekek beoltása egy éves kortól javasolt, az 1-3 éves gyermekek a combba, a 3 év felettiek a felkarba kaphatják az oltást.

Az egy év alatti, be nem oltott kisgyermekek védelmére javasolt a velük egy háztartásban élők oltása.

Hogyan lehet hozzájutni az oltáshoz, és kinek jár térítésmentesen?

A vakcinát a háziorvos, a házi gyermekorvos, az iskolaorvos vagy a foglalkozás-egészségügyi orvos írja fel a páciens kérésére. Miután a gyógyszertárban kiváltottuk az oltást, a felíró orvoshoz kell visszamenni vele, aki beadja azt.

Térítésmentesen jár az új influenza oltás az alábbi esetekben:

  • egy évesnél idősebb, súlyos betegség kockázatának kitett, a szezonális influenza által is veszélyeztetett csoportok,
  • várandós nők, valamint azok, akik a következő néhány hónapban tervezik, hogy teherbe esnek,
  • 1-3 éves, közösségbe járó csecsemők és kisgyermekek és ezen intézmények dolgozói,
  • nevelési, oktatási intézményekbe járó 14 éven aluli gyermekek és az oktatási intézmények dolgozói
  • a 12 hónapos vagy annál fiatalabb csecsemőkkel egy háztartásban élők.

Bővebb információk, letölthető tájékoztatók a védőoltásról az Egészségügyi Minisztérium ill. az ÁNTSZ honlapján találhatók.

Kocsisné dr. Péterfy Hajnal szakgyógyszerész | Kérdezz-felelek>>

hirdetés